Kolozsvár nagyvárosi területének
földcsuszamlás szuszceptibilitás modellezése
térstatisztika segítségével
Kolozsvár nagyvárosi területének legpusztítóbb természetes kockázatát a földcsuszamlások jelentik. Ilyen szemszögből nézve, kiemelkedően fontos feltérképezni a létező folyamatokat és egy olyan térinformatikai modellt létrehozni, amely a földcsuszamlási hajlamos területeket feltudja fedni. A földcsuszamlások modellezésében elengedhetetlen beazonosítani az összes olyan faktort, amely hozzájárulhat a jelenség megjelenéséhez és elterjedéséhez. Ebben az esetben 16 ilyen faktort azonosítottunk és irtunk le, ugyanakkor értékeltük ezek súlyozását a végső modell eredményeiben.
Eddigi kutatásaink Erdély különböző makró tájegységeiben próbálta feltérképezni és azonosítani azókat a tényezőket, amelyek egybejátszása a földcsuszamlások kialakulásához vezettet. Ez esetben a léptéket megváltoztattuk és a Kolozsvár-i nagyvárosi övezetre nagyítunk rá, értékeljük a város és környéke jelenlegi földcsuszamlás szuszceptibilitását, majd gépi tanulás segítségével rávilágítottunk azókra a zónákra, ahol a jövőben gondok várhatóak. A TeerSet Multi-Layer Perceptron (MLP) software segítségével valós előrejelzést készítettünk, több al-modellből kiindulva jól látható a validálásnál, hogy mivel az urbanizált területekre összpontosítunk azokat sikerül a legjobban területileg felbecsülni.
A csuszamlás modellezés első lépése a jelenlegi csuszamlások lemérése és feltérképezése, ugyanakkor a faktoronkénti eloszlásának súlyozása.
A tanulmányi terület, Kolozsvár nagyvárosi területe
Napjaink személyes számítógépek feldolgozási lehetőségei egyre növekednek, egyre több az ingyenesen elérhető földrajzi informatikus rendszer, amely képes a természetes folyamatokat magas szintesen modellálni, fontos a lehetséges modellek közül kiválasztani azokat, amelyek fútatás után is megmaradnak lehorgonyozva a valóságos eredmények között. A sokféle modell közül nehéz kiszűrni azt, amely megfelelő, épp ezért a modellek validálása elengedhetetlen.
Módszerünk két modellt fútat le, egyik a prediktor ráta, amely egy klasszikus, az irodalomban sokat használt, relatív gyakoriság csuszamlás modell módosítót változata, másik pedig, a kettős összehasonlítás modellé, amely a finom hangolást teszi lehetővé a csuszamlásfaktorok kiválasztásánál, pontosabb súlyozási értékeket határozva meg.
A faktorok kiválasztásánál figyelembe vettük úgy a szakirodalom ajánlatait, mint a helyi jellegzetességek. A 16 faktor közül a legfontosabbnak a komplex térinformatikai index, az LS (topográfiai index) bizonyult, részben érthető mert magába hordozza úgy a lejtő meredekségét mint annak a hosszát. Fontoság sorendben a következő kettő a domborzat magassága és lejtő dőlése, ezt követi a 24 órás maximális csapadék ősszeg és a relief energia. Legfontosabbak közül még megemlítjük az aktuális műhold felvételeken alapuló NDVI vegetációs indexet.
A páros összehasonlítás modell eredményeit és az előrejelzett nagyvárosi területnek a változási potenciálját újra csoportosítottuk (ArcMap/Spatial Analyst Tools/ Reclass /Reclassify) 1-től 5-ig, majd a két raszter adatbázis pixelenként összeadtuk, előállítva egy olyan jövőbeli konfliktus modellt (1. Ábra), amely kimutatja azokat a zónákat, ahol a legnagyobb a valószínűségé annak, hogy jövőben a csuszamlások miatt gondok lesznek. Megfigyelve a konfliktus modell térképét, jól látható, hogy a város közvetlen közelében majdnem minden égtáj irányában magas és nagyon magas annak a valószínűsége, hogy a város fejlődése csuszamlásos területre fog terjedni. Az egész nagyvárosi terület majdnem 40 %-a a magas és nagyon magas konfliktus modell értékeknek felel meg.
Jövőbeli konfliktus modell
A földcsuszamlás modell becslései figyelmeztető jel kell legyen az összes érdekelt félnek. Ha jellen pillanatban a tanulmányi terület 5,5 % érintik a csuszamlások, a modell azt mutatja, hogy több mint 40 % a területnek a magas és nagyon magas csuszamlás szuszceptibilitás intervallumokban található, vagyis a veszély valódi. Helyes intézkedések hiányában a város gyors fejlődésével ezen területek nagysága drámaian növekedni fog. Ezért a kutatásnak közvetlen hatása kell legyen a jövőbeli fejlesztési politikákra.
A földcsuszamlás veszélyeinek kitett területek feltérképezése fontos eleme kell legyen azoknak a döntéseknek, amelyek az érintett területek menedzselését, hasznosítását, megművelését szabályozzák, és amit a döntéshozók figyelembe kell, hogy vegyenek.
